AUSZTRÁL JUHÁSZKUTYA (FCI 342)
Rövid történeti áttekintés:
Habár számtalan teória létezik az ausztrál juhászkutya eredetérõl, ma már tudjuk, hogy ez a fajta kizárólag az Egyesült Államokban alakult ki. Azért kapta az ausztrál juhászkutya nevet, mert feltételezik, hogy az 1800 körül baszk juhászok hozzák magukkal ezeket a kutyákat, amikor Ausztráliából Amerikába vándoroltak.
Az ausztrál juhászkutya kedveltsége gyorsan nõtt a második világháború után, párhuzamosan a western-lovagláséval, mely a rodeók, lóversenyek, mozi- és televíziós tudósítások által általánosan ismertté és népszerûvé vált. Szerteágazó képességei és könnyû kiképezhetõsége révén az amerikai ranch-ek és farmok hasznos kellékévé vált. Az Egyesült Államok farmerei gondoskodtak a fajta továbbfejlesztésérõl és hasznos tulajdonságainak, éles intelligenciájának, kifejezett terelõösztönének illetve attraktív külsejének megõrzésérõl, mely már eredetileg is sokak csodálatát kiváltotta.
Bár minden egyes kutya egyedi színében és jegyeiben, abban mindegyik ausztrál juhászkutya megegyezik, hogy felülmúlhatatlanul ragaszkodik gazdájához és annak családjához. Számos jó tulajdonsága állandó népszerûséget biztosit a fajtának.
Általános megjelenés:
Az ausztrál juhászkutya arányos, inkább hosszabb, mint amilyen magas, közepes nagyságú és közepesen erõs csontozatú kutya. Szõrzetének színei nagy egyedi változatosságot mutatnak. Éber és élénk, hajlékony és mozgékony, erõteljes és jól izmolt, de minden nehézkesség nélkül. Szõre közepesen hosszú és mérsékelten durva. Vagy kupírozott vagy természetes csonkafarka van.
Fontos méretarányok:
A törzs hossza, a szegycsonttól az ülõgumóig mérve, valamivel hosszabb, mint a marmagasság. Az ausztrál juhászkutya ezáltal valamivel hosszabb, mint amilyen magas.
Testfelépítés:
Robosztus, mérsékelten erõs csontozattal. A kanok testfelépítése nemüknek megfelelõen erõteljes, de anélkül, hogy durvának hatnának. A szukák kinézete igen feminin, de a gyenge csontozat minden jele nélkül.
Viselkedés és karakter:
Az ausztrál juhászkutya intelligens munkakutya, kifejezett õrzési ösztönnel. Kötelességtudó társ, mely képes egész nap kitartóan dolgozni. Kiegyensúlyozott karakterû, jóindulatú, ritkán kötekedõ. Elsõ találkozáskor kissé tartózkodó lehet. A gyávaságra, félénkségre vagy agresszivitásra utaló bármely jel súlyosan büntetendõ.
Fej:
Tiszta körvonalakkal rendelkezõ, erõteljes és száraz, a testtel arányos.
Koponya:
A koponyatetõ sima vagy enyhén ívelt. A nyakszirtcsont enyhn látszódhat. A koponya hossza megegyezik a szélességével.
Stop:
Mérsékelten kifejezett.
ARCKOPONYA
Orrtükör:
A blue-merle és fekete szõrzetû kutyáknál az orrtükör és az ajkak feketén pigmentáltak, a red-merle és vörös szõrzetû kutyáknál a pigment májszínû (barna). Merle kutyáknál kis rózsaszín foltok megengedettek. Ezek azonban egyévesnél idõsebb kutyáknál nem haladhatják meg az orrtükör felületének 25 %-át, különben súlyos hibának tekintendõk.
Fang:
Az agykoponya hosszával azonos vagy annál valamivel rövidebb. Oldalról nézve a koponya és a fang határoló vonalai párhuzamosak. A stop mérsékelten kifejezett, de világosan körvonalazódó. A fang csak kevéssé vékonyodik a tövétõl az orrtükörig és a vége lekerekített.
Fogak:
Teljes ollós harapás, erõteljes, fehér fogakkal. A tétreharapás megengedett.
Szemek:
Barna, kék vagy borostyán színû, vagy ezek kombinációja, foltosan vagy márványozottan is. Mandulaformájúak, sem nem kidülledõk, sem nem mélyen ülõk. A blue-merle és a fekete szõrzetû kutyáknál a szemhéj fekete. A red-merle és a voros szõrzetû kutyáknál a szemhéj pigmentáltsága májszínû (barna). Éber és intelligens, figyelmes és élénk tekintet. Átható, de barátságos pillantás.
Fülek:
Háromszögletûek, mérsékelten nagyok és vastagok, magasan tûzöttek. Figyelõ helyzetben a fülek elõre fordulnak vagy oldalra, mint egy rózsafül.Az álló vagy lelógó fül súlyos hiba.
Nyak:
Erõteljes, mérsékelten hosszú, felsõ vonala enyhén ívelt. Harmonikusan megy át a vállakba.
TEST:
Felsõ vonal:
A hát egyenes, erõteljes, szilárd és vízszintesen fut a martól a csípõig.
Far:
Mérsékelten csapott.
Mellkas:
Nem széles, de mély: legmélyebb pontján eléri a könyök magasságát.
Bordák:
Hosszúak és jól íveltek . A mellkas sem nem hordóalakú, sem nem lapos.
Alsó vonal:
Mérsékelten felhúzott.
Farok:
Egyenes, kupírozott vagy természetes csonkafarok.
Nem lehet 10 cm-nél hosszabb (4 inch).
VÉGTAGOK:
Egyenesek és erõteljesek, a csontok erõsek és inkább oválisak, mint kerek keresztmetszetûek.
Mellsõ lábközép: Közepes hosszúságú, igen enyhén ferde. A farkaskörmök eltávolíthatók.
Mellsõ mancsok: Oválisak, kompaktak, szorosan egymáshoz simulók, jól ívelt lábujjakkal. A talppárnák vastagok és elasztikusak.
Hátulsó rész:
A hátulsó rész körülbelül olyan széles, mint a mellsõ rész a vállak magasságában. A medence és comb szögelése megegyezik a lapocka és a felkar szögelésével, és körülbelül derékszögnek felel meg.
Térdizület: Jól fejlett.
Csánk: Mérsékelten szögelt.
Hátulsó lábközép: Rövid, hátulról nézve függõleges és párhuzamosan állított. A farkaskörmöket el kell távolítani.
Hátulsó mancsok: Oválisak, kompaktak, szorosan egymáshoz simulnak, jól ívelt lábujjakkal. A talppárnák vastagok és elasztikusak.
Jármód: Az ausztrál juhászkutya mozgása hajlékony, könnyed és szabad. Nagyon fürge, harmonikus, térölelõ mozgásával. A mellsõ és a hátulsó végtagok egyenesen és párhuzamosan mozognak a test középsõ tengelyéhez képest. Növekvõ sebességnél a mellsõ és a hátulsó mancsok közelítenek a test középsõ súlypontvonalához, miközben a hát szilárd és egyenes marad. Az ausztrál juhászkutyának olyan fürgének kell lennie, hogy képes legyen pillanatnyi irányváltoztatásra vagy más jármódra való átváltásra.
Szõrzet:
Közepesen vastag, egyenestõl a hullámosig terjed, idõjárásálló és közepes hosszúságú. Az aljszõrzet sûrûsége a klimatikus viszonyoknak megfelelõen változik. A szõrzet rövid és sima a fejen, a füleken, a mellsõ végtagok elülsõ részén és a csánktól lefelé. A mellsõ végtagok hátsó részén és a gatyán mérsékelten hosszú a szõr. A mérsékelten kifejlõdött sörény és gallér a kanoknál határozottabb, mint a szukáknál. Az atipikus adottságú szõrzet súlyos hiba.
Szín:
Blue-merle, fekete, red-merle, vörös, mindegyik fehér jegyekkel vagy anélkül illetve rézvörös jegyekkel agy anélkül. A fehér gallér vonalai csak a marig érhetnek. Fehér megengedett a nyakon (Teljes vagy részleges gallér) , a mellen, a végtagokon, a fang alsó részén, fehér folt a fejen és a test alsó fehér része, mely a könyök magasságában mért vízszintestõl számítva legfeljebb 10 cm (4 inch) hosszúságban terjedhet ki. A fehér nem uralkodhat el a fejen és a szemeket teljesen színes szõrzetnek és pigmentnek kell öveznie. Jellegzetes, hogy a blue-merle kutyák idõsebb korukra sötétebbek lesznek.
Méret:
Az elõnyben részesítendõ marmagasság: 51-58 cm a kanoknál és 46-53 cm a szukáknál. A méret a megítélésénél a kutya minõsége fontosabb, mint egy enyhe eltérés az ideális mérettõl.
Hibák:
A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendõ, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.
Tenyésztésbõl kizáró hibák:
- 3 mm-nél nagyobb elõre vagy hátraharapás. Ha az alsó és felsõ metszõfogak azért nem érintkeznek, mert a középsõ metszõfogak rövidek, de a harapás amúgy szabályos, akkor azt nem szabad elõreharapásként értékelni. A baleset miatt letört vagy hiányzó fogakat nem szabad büntetni.
- Fehér foltok a testen, azaz a mar és a farok között és oldalt a könyök és a hátulsó végtagok hátsó része között. Ez bármely színû kutyára vonatkozik.
Megjegyzés: a kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.